Üdvözli Önt Veszprém, a királynék városa, amely otthona lakóinak, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz, büszkék értékeikre és szívesen látják a városba érkező vendégeket, turistákat. A város történelmi múltja a honfoglalás idejéig vezethető vissza, amikor Veszprém a fejedelmi család birtokába került. Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává és az 1001-ben itt alapított püspökség okán a katolikus egyház egyik meghatározó központjává. A csodálatos barokk épületegyüttesben, a várban található Szent Mihály-bazilikát Magyarország első és legrégibb székesegyházaként említik a korabeli oklevelek. A katolikus egyház a mai napig meghatározó Veszprém életében, hiszen a város 1993 óta érseki székhely.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=right Veszprém egyszerre régi és új város, különböző részei más-más hangulatúak. Ha a látogató vonattal vagy autóbusszal érkezik, sétája kiindulópontja a Volán-pályaudvar lehet, illetve a vele szemben épült Gondozási Központ és Idősek Klubja. Kocsival megállhat ugyanitt, vagy a Szikvíz parkolóban (Ady Endre utca eleje). A Gondozási Központ mögötti parkoló felől keleti, a Szikvíz parkolótól pedig nyugati irányba induljunk.
)
Néhány perc múlva elérjük Veszprém sétálóutcáját, a Kossuth utcát, mely méltán népszerű a városlakók és a turisták körében: számtalan üzlet, étterem, kávéház, iroda és intézmény található e viszonylag kis területen. A sétálóutcán helyezkedik el Veszprém legmagasabb épülete, mely 20 emeletet számlál. A toronyház már messziről látszik, bármely irányból közelítjük meg a várost.
align=left Ennek tövében található a felújított evangélikus templom, amely a mellette lévő parkosított domboldallal veszi közre a lejtős, lépcsővel kiképzett sétálóutcát. Az utca a posta épülete előtt térré szélesedik, ahol szép időben utcazenészek, kisebb zenekarok szórakoztatják az arra járókat. A tér volt már sportrendezvények, vetélkedők és kirakodóvásárok helyszíne is. Itt található Somogyi József Három grácia című szoborkompozíciója. Ezen alkotás nyáron szökőkútként funkcionál, amely kisgyermekek kedvenc pancsolóhelye.
)
Veszprém történeti magja a vár, mely a köré épült várossal együtt a török dúlásig hazánk egyik legfontosabb települése: királyi, királynéi szálláshely és püspöki székhely volt. A középkori vár és város a török időkben jelentős részben elpusztult.
KULTÚRA
A fontos látnivalók közé tartozik az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Gizella királyné Múzeum és a Szent György-kápolna is. A Művészetek Háza kiállítótermeiben és galériáiban, pl. a Modern Képtár - Vass László Gyűjteményben kortárs képzőművészek munkáit tekintheti meg a nagyközönség. 2006. őszén a felújított Dubniczay-házban nyílik meg a László Károly gyűjteményéből rendezett állandó kiállítás, valamint ugyanitt a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye is méltó, megújult környezetben várja az érdeklődőket, éppúgy mint az Ásványkiállítás.
A Laczkó Dezső Múzeumban interaktív, helytörténeti kiállítások kapnak helyet, korábban itt működött Magyarország első nyilvános könyvtára. Az épület szomszédságában álló Bakonyi Ház hazánk egyik legrégebbi szabadtéri néprajzi kiállítóhelye.
align=right Veszprémet az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. Három színház és fesztiválok sora szórakoztatja egész évben nemcsak a város polgárait, hanem az iránta érdeklődő vendégeket is. A kulturális események és a történelmi múlt látványait egészíti ki az európai hírű állatkert, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.
)
A KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK
Veszprém kiváló túraközpont, alig 30 kilométeres körzetében országos, sőt európai hírű látnivalókkal. Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár, Balácán a római kori villagazdaság romjai, tovább a tapolcai úton a Művészetek Völgye falvai, a 8-as főút mentén, Bándon Esseg vára, Herenden a Porcelánium és a Porcelánmúzeum, Ajkán az üveggyár, Magyarpolányban a kálvária, Bakonynánán a Római fürdő, Zircen az apátsági templom és az arborétum, a gyalogtúrák valamelyike lehet a célunk.
Öskü nevezetessége a kerek templom, Várpalotáé a Thury-vár. Balatonalmádiban van az északi part legnagyobb és legszebb strandja, Balatonfüreden a Jókai-villa, a Lóczy-barlang vagy a Tagore-sétány, a Füred Kemping vízi sportpályája és az Annagora Aquapark. Tihany természetvédelmi terület, történelmi emléke az apátsági templom I. András sírjával, és a skanzen – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
align=left A hagyományos idegenforgalmi idényben, tavasztól őszig valóságos fesztiválváros Veszprém. Az első magyar királyné, Gizella névnapjához kötődnek a Gizella Napok, majd jönnek a nyári események sok-sok zenével, szabadtéri koncertekkel, Utcazene Fesztivállal, orgonahangversenyekkel, zenélő udvarokkal, nemzetközi kórusversennyel, fúvószene fesztivállal és a rangos hazai és külföldi zeneművészeket felvonultató Veszprémi Ünnepi Játékokkal.
)
Nemzetközi rendezvény a gyermekek és az „örök gyermekek” fesztiválja, a többnapos bábfesztivál, a Kabóciádé. Nyári program az országos népművészeti vásár. A mozgás és a zene közös ünnepe A Tánc Fesztiválja. A városban három színház működik, múzeumok, kiállítóhelyek, galériák sora tart nyitva egész évben, bizonyságául annak, hogy Veszprém nemcsak a királynék, hanem a művészetek városa is.
VÁROSTÖRTÉNET
align=right Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
)
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
align=left A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
)
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége.
align=right Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhesipara, gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt.
)
A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.
